- Export
- Short link
- Subscribe to the case
- Get notified by email when the case is updated
- Get notified by RSS when the case is updated
- Share this page onTwitterFacebookLinkedin
Machine translations can contain errors potentially reducing clarity and accuracy; the Ombudsman accepts no liability for any discrepancies. For the most reliable information and legal certainty, please refer to the source version in English linked above.
For more information please consult our language and translation policy.
Az európai ombudsman határozata az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ellen benyújtott 1027/2005/ELB panaszról
Decision
Case 1027/2005/ELB - Opened on Tuesday | 12 April 2005 - Decision on Wednesday | 02 May 2007
A panaszosok, akik egy uniós alkalmazottakból és tisztviselőkből álló szakszervezet tagjai, megtámadták a Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnökének az előléptetésekkel foglalkozó közös értékelőbizottság összetételére vonatkozó határozatát, amennyiben az előírta X részvételét (a személyzeti bizottság által kiválasztott tagként). Azzal érveltek, hogy X a személyzeti bizottság választási kampánya során olyan üzeneteket küldött, amelyekből megérthető, hogy ha megválasztják és újra kinevezik a vegyes bizottságba, a személyzet bizonyos kategóriáit részesíti előnyben. A panaszosok azt állították, hogy az EGSZB nem biztosította, hogy a vegyes bizottság munkája pártatlan, hiteles és jogszerű legyen. Az EGSZB elutasította a panaszosok állítását, és számos érvet hozott fel, amelyek többek között X úr őszinteségére, valamint arra vonatkoztak, hogy X úr személyzeti bizottság általi kiválasztása ellen szóló, komoly és jól megindokolt indokokat kell előterjeszteni, mielőtt a bizottság fontolóra vehetne egy ilyen intézkedést.
Az ombudsman többek között megjegyezte, hogy a megfelelő ügyintézés elve megköveteli, hogy a közösségi intézmények vagy szervek megtegyék a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a pártatlanság valóságát és látszatát a személyi állományukra bízott igazgatási feladatok ellátása során. Ehhez kapcsolódóan az ombudsman úgy ítélte meg, hogy X-nek a JEC tagjaként végzett feladatai pártatlan és objektív ellátásával kapcsolatos észszerű és objektíven igazolt kétségek az EGSZB tudomására hozhatók, és nyilvánvalóan az EGSZB tudomására is hozhatók, mielőtt az meghozza megtámadott határozatát. Ezenkívül úgy kell tekinteni, hogy egy olyan személy részvétele a vegyes bizottságban, akinek pártatlansága ésszerűen megkérdőjelezhető, veszélyeztetheti a vegyes bizottság eljárásának tisztességességét és az előléptetések vonatkozó közigazgatási eljárását. Az ombudsman megjegyezte továbbá, hogy az adott esetben a pártatlansági követelmények betartásának biztosítása elsősorban a személyzeti bizottság feladata. Ezért az EGSZB-nek először is meg kellett volna győződnie arról, hogy az ügyet a személyzeti bizottság tudomására hozták-e, és hogy azt a személyzeti bizottság megvizsgálta-e, ezt követően pedig, ha nem ez a helyzet, a személyzeti bizottsághoz kellett volna fordulnia. Az, hogy az EGSZB nem tett ilyen lépéseket, hivatali visszásságnak minősült. Az ombudsman azt is megállapította, hogy az EGSZB nem adott érvényes és megfelelő indokolást arra vonatkozóan, hogy miért utasította el a panaszosok X-nek a közös értékelési bizottságból való kizárására irányuló kérelmét. Az ombudsman kritikai észrevételeket tett az EGSZB fenti hivatali visszásságaival kapcsolatban.
Strasbourg, 2007. május 2.
Tisztelt B. asszony és A. úr!
2005. március 8-án Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ellen az EGSZB közös értékelő bizottságának összetételével kapcsolatban. A panaszt egy szakszervezet nevében nyújtották be.
2005. április 12-én továbbítottam a panaszt az EGSZB elnökének, aki 2005. július 14-én küldte meg véleményét. Ezt a véleményt észrevételezésre való felhívással együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2005. szeptember 29-én küldött meg.
2006. március 6-án további tájékoztatást kértem az EGSZB-től. Az EGSZB 2006. április 28-án küldte el kiegészítő észrevételeit. Ezeket megküldtem Önnek egy észrevételezési felhívással együtt, amelyet 2006. június 30-án küldött meg.
Most azért írok, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.
A PANASZ
A panaszosok szerint a tények a következőképpen foglalhatók össze:
A panaszosok az Európai Közösségek képviselőinek és tisztviselőinek szakszervezete nevében járnak el. A panasz a Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnökének a közös értékelőbizottság tagjainak kinevezéséről szóló határozata (2005. február 8-i 034/05A. sz. határozat) ellen irányul. Mielőtt a kinevezésre jogosult hatóság döntést hozna a személyzet előléptetéséről, konzultálnak a vegyes bizottsággal.
2004. november 19-én a panaszosok felhívták az EGSZB főtitkárának figyelmét X. úrnak, a vegyes bizottság tagjának és jelöltnek a személyzeti bizottság tagjainak megválasztásával kapcsolatos üzeneteire, amelyekből érthető, hogy megválasztása esetén a személyzet bizonyos kategóriáit, nevezetesen beosztottjait és szakszervezeti tagjait részesítené előnyben. A panaszosok a vegyes bizottság szabályainak módosítását javasolták annak biztosítása érdekében, hogy eljárásai jogszerűek, pártatlanok és hitelesek legyenek. Szabályban kell rögzíteni, hogy a bizottság azon tagjai, akiknek személyes érdekük fűződik a bizottság elé terjesztett ügyekhez, nem vehetnek részt a bizottság munkájában. A panaszosok azt is javasolták, hogy a bizottság tagjait emlékeztessék titoktartási kötelezettségükre.
2004. november 25-én a főtitkár válaszolt a panaszosoknak, jelezve, hogy egy ilyen szabály a múltbeli tapasztalatokra tekintettel nem szükséges, és egy ilyen kis intézményben lehetetlen. Jelzi, hogy felkéri a vegyes bizottság elnökét, hogy emlékeztesse tagjait titoktartási kötelezettségükre.
Ugyanezen a napon a panaszosok levelet írtak a főtitkárnak, amelyben kifogásolták a közös választási bizottság egyik tagjának, X. úrnak a kinevezését választási kampánya miatt, és azt állították, hogy le kell váltani.
2004. december 7‐én a főtitkár azt válaszolta a panaszosoknak, hogy ellenzi X. kampánya során tett kezdeményezését, és véleményét továbbította a személyzeti bizottság elnökének. Azt is jelezte, hogy a panaszosok arra irányuló kérelmét, hogy ezt a személyt a vegyes bizottságon belül leváltsák, jobban meg kell indokolni. Emlékeztet arra, hogy a) az üzenetet választási kampány során küldték; b) azokat a körülményeket, amelyek között a panaszosok megkapták ezt az üzenetet; c) az érintett személy szerepe az előző években és azonos minőségben a Közös Ellenőrző Bizottságban, valamint d) a Közös Ellenőrző Bizottság eljárásainak bizalmas jellege. Jelezte, hogy amennyiben a panaszosok megismétlik X. leváltására irányuló kérelmüket, konzultálni fog a személyzeti bizottsággal és a szakszervezetekkel.
2004. december 23-án a panaszosok írásban fordultak a főtitkárhoz, megismételve kérelmüket.
2005. február 8-án az EGSZB elnöke határozatot hozott (034/05 A sz. határozat) a JEC 2005. február 8-tól az új személyzeti bizottság 2006-os megválasztásáig tartó összetételéről.
2005. február 14-én a panaszosok ismét levelet küldtek a főtitkárnak, amelyben tudomásul vették X. úr kinevezését a vegyes bizottság állandó tagjává, és sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a főtitkár 2004. december 23-i levelét követően nem kapott tájékoztatást a megtett lépésekről.
2005. március 8-án a panaszosok arról tájékoztatták a főtitkárt, hogy panaszt kívánnak benyújtani az európai ombudsmanhoz. Megjegyzik, hogy a főtitkár ebben a kérdésben nem konzultált a Személyzeti Bizottsággal és a szakszervezetekkel.
Az ombudsmanhoz benyújtott panaszukban a panaszosok azt állították, hogy az EGSZB nem biztosította, hogy a vegyes bizottság eljárásai pártatlanok, hitelesek és jogszerűek legyenek. Azt is kifogásolták, hogy az EGSZB nem válaszolt 2004. december 23-i és 2005. február 14-i levelükre. A panaszosok azt állították, hogy a vegyes bizottság egy tagját le kell váltani.
A VIZSGÁLAT
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményeAz EGSZB véleménye a következőképpen foglalható össze:
2004. október 6-án a Személyzeti Bizottság tagjainak megválasztására irányuló kampány keretében X. úr, jelölt és szakszervezeti tag, üzenetet küldött az angol nyelvi osztályon dolgozó kollégáinak a következő címmel: "Kérem, szavazzanak holnap!!!!". Ebben az üzenetben a következőket mondta:
„Továbbrais a teljes személyzet érdekében fogok dolgozni; Mondanom sem kell, hogy minden más dolog egyenlő, minden tőlem telhetőt megteszek az angol osztály érdekeinek védelme érdekében; A múltban következetesen így jártam el az adminisztrációval a munkaerő-felvételről, az új álláshelyekről, a szerződésekről, az előléptetésekről stb. folytatott különböző tárgyalások során; A Személyzeti Bizottságban betöltött tagságom minden bizonnyal megerősítette a kezemet. Ha újraválasztanak, remélem, hogy újra kineveznek az előléptetési bizottságba. Az előléptetések személyes akták, pontok és szolgálati idő alapján történnek, de mondanom sem kell, hogy a tárgyalások során van némi mozgástér; Úgy gondolom, hogy következetesen és sikeresen védtem divíziónk érdekeit az előléptetések és az új álláshelyek tekintetében.
Ugyanezen a napon X. megküldte üzenetének némileg módosított változatát más, nem az angol nyelvi osztályon dolgozó kollégáknak.
2004. november 19-én a panaszosok levelet írtak a főtitkárnak, amelyben sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a pályázók elkötelezték magukat a személyzet bizonyos kategóriái érdekeinek védelme mellett, és kérték, hogy a vegyes bizottság tagjait zárják ki az eljárásból, amennyiben személyes érdekük fűződik a megvitatott kérdésekhez.
2004. november 22‐én a személyzeti bizottság X‐et a JEC képviseletére nevezte ki.
2004. november 25-én a főtitkár azt válaszolta a panaszosoknak, hogy a tagok beosztottjaik ügyeinek vizsgálata során nem észleltek problémát a vegyes bizottság működésében. Kifejezi, hogy bízik abban, ahogyan a vegyes bizottság tagjai a múltban ellátták feladataikat. Jelzi, hogy felkéri a vegyes bizottság elnökét, hogy emlékeztesse a tagokat titoktartási kötelezettségükre, és megjegyzi, hogy az EGSZB korlátozott mérete megnehezítené a panaszosok javaslatának megvalósítását.
Ugyanezen a napon kelt levelükben a panaszosok X. kinevezését nem tartották megfelelőnek. A személyzethez intézett üzeneteire tekintettel kétségek merültek fel a vegyes bizottság eljárásainak pártatlanságát, hitelességét és legitimitását illetően, és ennek következtében sérült a személyzeti bizottság és az intézmény jó hírneve. Kérte X. leváltását.
2004. december 7‐én a főtitkár azt válaszolta, hogy ellenzi X. kezdeményezését, és tájékoztatta a személyzeti bizottság elnökét. Felhívta a panaszosok figyelmét arra, hogy a személyzeti bizottság által kinevezett képviselő helyettesítésének indokoltabbnak kell lennie, mint az eddig adott magyarázatoknak.
2004. december 23-án a panaszosok fenntartották kérelmüket.
2005. február 8-án az EGSZB elnöke határozatot hozott a vegyes bizottság összetételéről.
2005. február 14-i levelükben a panaszosok sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy nem tájékoztatták őket X.-nek a Közös Ellenőrző Bizottság állandó tagjává történő kinevezéséről, és azt állították, hogy ez nem volt helyénvaló.
Véleményében az EGSZB a következő észrevételeket tette a panasszal kapcsolatban:
(1) A közös értékelőbizottság pártatlanságaX. úr üzenetét egy választási kampány összefüggésében kellett szemlélni. Ismeretes volt, hogy az ilyen körülmények között tett ígéretek sokfélék lehetnek, és nem feltétlenül kötelezték el a szerzőket egy adott cselekvésre. Még ha X. kijelentette is, hogy különös figyelmet fordít az angol nyelvi osztály érdekeire, azt is jelezte, hogy a teljes személyzet érdekében fog dolgozni.
Mivel a személyzeti bizottsági választásokra titkos szavazással került sor, X. egyáltalán nem tudhatta, hogy ki szavazott rá, és nem jutalmazhatta azokat, akik így tettek.
X. évek óta a vegyes bizottság tagja volt, és semmi nem utal arra, hogy becsületessége és pártatlansága megkérdőjelezhető lett volna. Ezt a vegyes bizottság elnöke is megerősítette, aki hozzátette, hogy a vegyes bizottság tagjainak nincs lehetőségük arra, hogy egy tisztviselő javára befolyásolják a döntéseket.
Következésképpen nem volt olyan bizonyíték, amely arra utalt volna, hogy a vegyes bizottság eljárásainak bizalmas jellege és pártatlansága megkérdőjelezhető lenne.
(2) A hivatali visszásságra vonatkozó állításA főtitkár nyilvánosan kifejezte elkötelezettségét a vegyes bizottság működését szabályozó elvek, nevezetesen a vegyes bizottság eljárásainak bizalmas jellege iránt, amelyet a panaszosokhoz intézett 2004. november 5-i feljegyzésben(1) említettek, és amelyet szóban megismételtek a vegyes bizottság elnökének. A főtitkár a 2004. december 7-én kelt és ugyanezen személyeknek címzett feljegyzésben, valamint a Személyzeti Bizottság elnökének címzett szóbeli közleményben is kifejezte, hogy nem ért egyet X. kezdeményezésével.
Megjegyzendő, hogy X. urat a Személyzeti Bizottság nevezte ki az EGSZB személyzete által megválasztott képviselők által közösen hozott határozatot követően. A panaszosok szakszervezetének képviselői jelen voltak, és lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére.
Ha a közigazgatási hatóság nem akarta volna X. kinevezését, szembe kellett volna szállnia a személyi állomány képviselőinek határozatával, ami önmagában nem volt elképzelhetetlen. Amint az a 2004. december 7‐i feljegyzéséből kitűnik, a főtitkár valójában nem zárta ki ezt a lehetőséget. Egy ilyen komoly döntéshez azonban komoly és jól alátámasztott indokokra volt szükség. A panaszosok által benyújtott információk, amelyek nem bizonyították, hogy X. a szavazói javára torzította volna a JEC működését, nyilvánvalóan elégtelenek voltak.
Az EGSZB arra a következtetésre jutott, hogy az ombudsmannak a jelen panaszt elfogadhatatlannak kell nyilvánítania, vagy hivatali visszásság fennállásának megállapításával le kell zárnia.
3. Konzultációs feljegyzésekA főtitkár konzultált a vegyes bizottság elnökével, a személyzeti bizottság elnökével és X úrral. A bizottság véleményéhez csatolta a vegyes bizottság elnökének, a személyzeti bizottság elnökének és X úrnak a válaszait.
A panaszosok észrevételeiA JEC elnökének a főtitkárhoz intézett 2005. július 8-i feljegyzése:
A vegyes bizottság elnöke először is megjegyezte, hogy ideális esetben konzultálni kellett volna vele, vagy legalábbis tájékoztatni kellett volna az X-szel szemben megfogalmazott kritikákról.
A vegyes bizottság elnöke elítélte X. úr üzeneteit, mivel úgy vélte, hogy azok összeegyeztethetetlenek a vegyes bizottság egyik tagjának pártatlanságával és objektivitásával. Ami X.-nek a JEC-en belüli magatartását illeti, jelezte, hogy nem vette észre X.-nek a szakszervezete egyik tagja vagy a divíziója egyik ügynöke javára tett olyan nyilatkozatait, amelyeket jogos indok nélkül tettek volna. A vegyes bizottság elnöke rámutatott arra, hogy a vegyes bizottság javaslatai mélyreható közös gondolkodás és vita eredményei, és hogy a kiválasztási eljárás előtt megállapított objektív és közös kritériumokat valamennyi pályázóra alkalmazták. Ezért lehetetlen volt, hogy a vegyes bizottság egyik tagja más kritériumokat írjon elő.
A személyzeti bizottság elnökének 2005. július 8-i feljegyzése:
A személyzeti bizottság elnöke kifejtette, hogy a 2004. október 7‐i személyzeti bizottsági választásokon a JEC egyik tagja X.‐szel mint helyettes taggal együtt 165 szavazatot szerzett. A szavazás titkos volt, és nem lehetett tudni, ki kire szavazott. Következésképpen nem megalapozott az az állítás, amely szerint X. olyan kollégák szavazataiból részesülhetett volna, akiket később jutalmazott volna. Az X. által küldött üzeneteket személyesen az angol nyelvi osztály munkatársainak és más kollégáknak címezték. A kedvezményezettek többsége nem volt tagja a szakszervezetnek, amelynek X. is tagja volt. Valószínűsíthetően nagyon kevés kedvezményezettet léptettek elő (a javasolt 67 személyből hármat, akik közül az egyik tagja ennek a szakszervezetnek). Nem megalapozott az az érv, amely szerint X. előnyben részesítené szakszervezete tagjait. Amint azt a tény objektíven bizonyítja, mindkét e-mail ügyetlen volt, de nem rossz szándékú. Végül e két e-mailben X. egyértelműen kifejezte elkötelezettségét az érdemek iránt az előléptetések keretében, valamint az EGSZB személyzete általános érdekeinek védelme iránt.
X. úr 2005. július 13-i feljegyzése:
X. megerősíti a személyzeti bizottság elnökének feljegyzését, és megismétli, hogy választási üzeneteiben ragaszkodik az előléptetendő jelöltek érdemeihez.
A panaszosok észrevételei a következőképpen foglalhatók össze.
A panaszosok megjegyezték, hogy a vegyes bizottság elnökével nem konzultáltak, és nem tájékoztatták az X. úrral szemben megfogalmazott kritikákról, ami önmagában hivatali visszásságnak minősül. A vegyes bizottság elnöke úgy ítélte meg, hogy X. e-mailjei nem voltak megfelelőek, tekintettel a vegyes bizottság eljárásának pártatlanságára és objektivitására, és X. magatartása kifogásolható volt.
Megjegyzik, hogy a személyzeti bizottság elnöke egyben a szakszervezet elnöke is, amelynek X. is tagja. Ezért a személyzeti bizottság elnöke nem tekinthető teljesen pártatlannak.
Végül nem fogadható el az EGSZB azon érve, hogy X. e-mailjeit választási kampány keretében kell vizsgálni, sem a törvényen belül, mivel a főtitkárnak nem szabadna elfogadnia a politikai hazugságokat mint a választási kampány szokásos és természetes gyakorlatát. A személyzeti szabályzat keretében a szóban forgó kérdést jogszerűségi kérdésként kell kezelni. A kinevezésre jogosult hatóságnak felül kell vizsgálnia és orvosolnia kell a jogszerűség valamennyi megsértését.
A panaszosok arra a következtetésre jutottak, hogy panaszuk megalapozott, és ennek megerősítésére kérték az ombudsmant.
További vizsgálatokAz EGSZB véleményének és a panaszosok észrevételeinek alapos vizsgálatát követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az ombudsman ezért arra kérte az EGSZB-t, hogy pontosítsa a következőket:
- a panasz elfogadhatatlannak nyilvánítása iránti kérelmének alapja;
- az a jogi rendelkezés vagy elv, amely alapján nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a személyzeti bizottságnak a vegyes bizottság egy tagjának kinevezéséről szóló határozatával ellentétesen járjon el.
Az ombudsman arra is felkérte az EGSZB-t, hogy bocsássa rendelkezésére a vegyes bizottság összetételére, eljárásaira és feladataira vonatkozó szabályok egy példányát, különös tekintettel a vegyes bizottság összetételéről és működéséről szóló, 2001. július 23-i 238/01 A. sz. határozatra és a 238/01 A. sz. határozatot módosító, 2004. december 15-i 511/04 A. sz. határozatra.
Végül megjegyezte, hogy észrevételeikben a panaszosok új állítást fogalmaztak meg, amely szerint a vegyes bizottság elnökével konzultálni kellett volna, vagy tájékoztatni kellett volna a vegyes bizottság egyik tagjával szemben megfogalmazott kritikákról. Mivel ez az állítás nem képezte az eredeti panasz részét, és mivel e tekintetben nem került sor előzetes közigazgatási megközelítésre, úgy vélte, hogy ezt az új állítást nem fogják a jelenlegi vizsgálat keretében kezelni.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság további válaszaAz EGSZB további válasza a következőképpen foglalható össze:
Ami a panasz elfogadhatatlanságára vonatkozó megjegyzést illeti, az EGSZB jelezte, hogy csak arra az érvre kíván hivatkozni, amely szerint a kifogásokat a személyzeti bizottság X.-nek a JEC tagjává történő kinevezéséről szóló határozatához kell intézni, nem pedig az EGSZB elnökének 034/05 A. sz. határozata ellen.
Az EGSZB jelezte, hogy a vegyes bizottság tagjai kinevezésének jogalapja a 2004. december 15-i 511/04 A. sz. elnökségi határozat 2. cikkének (1) bekezdése, amely a következőket mondja ki:
„2.cikk
1. Les membres du Comité sont désignés, paritairement, par le Secrétaire général et le Comité du personnel, lesquels doivent assurancer une représentation équilibrée de l'ensemble des fonctionnaires. (A Comité sont désignés, paritairement, par le Secrétaire général et le Comité du personnel, lesquels doivent biztosítór une représentation équilibrée de l'ensemble des fonctionnaires.) Le Président est désigné par le Secrétaire général après consultation du Comité du Personnel (ASzemélyzeti Bizottság tanácsadó testülete).”
Az EGSZB ismételten hangsúlyozza azt a kontextust, amelyben X. úr üzenetét küldték. Hozzátette, hogy az a szakszervezet, amelyhez X. tartozik, jelentős többséggel nyerte meg a választásokat, és 11-ből 9 helyet szerzett. A panaszosok szakszervezete egy helyet kapott, annak ellenére, hogy tájékoztatta a szavazókat X úr üzenetéről. Úgy tűnt, hogy a szavazók nem reagáltak pozitívan erre az információra. Az EGSZB úgy vélte, hogy a jobb eredmény reményében a panaszosok a választási vita súlypontját az egyes szakszervezetek politikai elképzeléseiről a jogi szférára kívánták áthelyezni.
Az alkalmazandó szabályokkal összhangban az EGSZB elnökének ki kellett neveznie a személyzeti bizottság által a vegyes bizottságba javasolt tagokat. Bűncselekmény vagy jelentős adminisztratív hiba esetén a kinevezésre jogosult hatóság reagálhat, és leállíthatja a személyzeti bizottság által javasolt kinevezést. Az EGSZB azonban úgy vélte, hogy nem ez a helyzet.
Az EGSZB nem járhatott volna el másként, mivel a személyzeti bizottság által javasolt kinevezés blokkolása a tisztviselőre vonatkozó rejtett szankciónak tekinthető, amelynek nincs jogalapja a személyzeti szabályzatban.
Az EGSZB végül megismételte az ügyben tett különböző lépéseit, és arra a következtetésre jutott, hogy ebben az ügyben nem történt hivatali visszásság.
A panaszosok végső észrevételei2006. április 19-i levelükben a panaszosok elismerték, hogy az észrevételeikben szereplő új állítás nem képezheti a jelen vizsgálat részét.
A panaszosok végső észrevételei a következőképpen foglalhatók össze:
A panaszosok megismételték, hogy úgy vélik, X. politikai hazugságai nem igazolhatók.
Hozzátették, hogy X. úr szakszervezete nem nyerte meg a választásokat jelentős többséggel, mivel a szavazatok 52,27%-át szerezte meg, míg a panaszosok szakszervezete a szavazatok 39,23%-át szerezte meg. Ezenkívül helytelen volt azt állítani, hogy a panaszosok szakszervezete tájékoztatta a szavazókat X úr üzenetéről a kampány során, mivel az első tájékoztató feljegyzést 2004. október 22-én adták ki, míg a választásokra 2004. október 7-én került sor. Az EGSZB állításával ellentétben a panaszosok szakszervezete úgy döntött, hogy a választási kampány során nem használja fel X úr üzenetét.
A panaszosok szerint úgy tűnik, hogy az EGSZB úgy döntött, hogy a vegyes bizottság tagjainak pártatlansága és objektivitása kárára elkerüli a vitát a különböző szakszervezetekkel. Ezenkívül az EGSZB megpróbálta a panaszosok panaszát állítólagos szakszervezeti vitává alakítani annak érdekében, hogy elkerülje felelősségét, és elkerülje a hozzá intézett kérdések egyértelmű megválaszolását.
A panaszosok megjegyezték, hogy a főtitkár aggályait továbbította a vegyes bizottság elnökének, aki 2005. július 8-i feljegyzésében sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vegyes bizottsággal nem konzultáltak, illetve nem tájékoztatták a helyzetről az eljárás megindítása előtt.
Megjegyezték továbbá, hogy a főtitkár korlátozott nyilvánosságot szólított meg, azaz a panaszosok szakszervezetéért felelős személyeket, valamint a személyzeti bizottság és a vegyes bizottság elnökét.
A panaszosok a T-396/03. sz., Vanhellemont kontra Bizottság ügyre hivatkoztak, amelyben az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a Bizottság azon határozatát, hogy nem vesz részt a személyzeti bizottság választási eljárásában(2).
A HATÁROZAT
1 A személyzeti szabályzat és a közös értékelőbizottságról szóló, 2004. december 15-i 511/04 A határozat rendelkezéseiA személyzeti szabályzat vonatkozó része a következőket írja elő:
9. cikk: "1. Létre kell hozni: a) az egyes intézményeken belül:
személyzeti bizottság, amely a különböző alkalmazási helyek szerinti szekciókba szervezhető;
egy vagy több vegyes bizottság, az alkalmazási helyeken dolgozó tisztviselők számának megfelelően;
(...) amely ellátja az e személyzeti szabályzat által ráruházott feladatokat. (...)
2. A testületek összetételét és eljárását az egyes intézmények határozzák meg a II. melléklet rendelkezéseivel összhangban. (...)
3. A személyzeti bizottság a személyzet érdekeit képviseli intézményével szemben (...). Hozzájárul a szolgálat zökkenőmentes működéséhez azáltal, hogy lehetőséget biztosít a személyzet véleményének kifejtésére. (...)„.
A személyzeti szabályzat II. melléklete a következőképpen rendelkezik:
„Egyintézmény vegyes bizottsága vagy bizottsága a következőkből áll:
a kinevezésre jogosult hatóság által évente kinevezett elnök,
a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság által egy időben, egyenlő számban kinevezett tagok és póttagok.”
A Gazdasági és Szociális Bizottság Elnökségének 2004. december 15-i 511/04 A. sz. határozata, amely módosította a Gazdasági és Szociális Bizottság Elnökségének 2001. július 23-i 238/01A. sz. határozatát, amely létrehozta a Közös Gazdasági Bizottságot, vonatkozó részében a következőképpen rendelkezik:
2 Arra vonatkozó állítás, hogy a Gazdasági és Szociális Bizottság nem biztosította, hogy a közös értékelőbizottság eljárásai pártatlanok, hitelesek és jogszerűek legyenek, valamint az ehhez kapcsolódó állítás2. cikk: "1. Les membres du Comité sont désignés, paritairement, par le Secrétaire général et le Comité du personnel, lesquels doivent assurancer une représentation équilibrée de l'ensemble des fonctionnaires (...)„.
3. cikk: "1. Le Président et les membres sont désignés pour une période de deux ans (...)„.
4. cikk: "1. Le Comité est chargé de soumettre à l'Autorité investie du pouvoir de nomination des avis sur les fonctionnaires qu'il considère les plus méritants pour obtenir une promotion, après examen comparatif des mérites des fonctionnaires ayant vocation à la promotion au 31 décembre de l'exercice en cours, ainsi que des rapports de notation dont ils ont fait l'objet. (...)„.
5. cikk: "1. L'Autorité investie du pouvoir de nomination procède aux promotions après avoir pris connaissance des avis du Comité paritaire de promotion (L'Autorité investie du pouvoir de nominálási procède aux promóciók après avoir pris connaissance des avis du Comité paritaire de promóció). (...)„.
6. cikk: "1. Le Comité se réunit au moins deux fois pas an, sur convocation de son Président ou à la demande du secrétaire général (angol nyelven). Il délibère valablement si tous les membres titulaires sont présents ou représentés, selon les différentes compositions prévues à l'article 2 (soit, respectivement, six(quatre), huit et dix membres).
2. Le Comité procèdera, pour chaque grade, à l'examen comparatif des mérites de l'ensemble des fonctionnaires promouvables, en bérlő compte des points de promouvabilité cumulés par chacun de ces fonctionnaires depuis leur dernière promotion et en vérifiant leur cohérence avec les commentaires des rapports de notation. (...)„.
7. cikk: „3. Les avis du Comité sont pris à la majorité absolue de voix des membres titulaires présents ou représentés (...)„.
2.1 A panaszosok az Európai Közösségek képviselőinek és tisztviselőinek szakszervezete nevében járnak el. A panasz az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnökének (2005. február 8-i 034/05 A. sz. határozat) a közös értékelőbizottságnak (a továbbiakban: JEC) a személyzeti bizottság 2006-os megválasztásáig tartó összetételéről szóló határozata ellen irányul. A panaszosok kifogásolták ezt a határozatot, amennyiben az megállapította, hogy X. a JEC tagja, pontosabban a személyzeti bizottság által kinevezett tagok egyike lesz. Azzal érveltek, hogy X. a személyzeti bizottság megválasztására irányuló kampány során olyan üzeneteket küldött, amelyekből megérthető, hogy megválasztása esetén a személyzet bizonyos kategóriáit részesíti előnyben, nevezetesen az angol nyelvi osztályon dolgozó kollégáit és szakszervezetének tagjait. A panaszosok 2004. november 19-én, november 25-én és december 23-án felvetették a kérdést az EGSZB főtitkárának. Az európai ombudsman vizsgálatot indított többek között i. a panaszosok azon állításával kapcsolatban, hogy az EGSZB nem biztosította, hogy a vegyes bizottság eljárásai pártatlanok, hitelesek és jogszerűek legyenek, valamint ii. a panaszosok azon állításával kapcsolatban, hogy a vegyes bizottság fent említett tagját le kell váltani.
2.2 Véleményeiben az EGSZB elutasította a panaszosok állítását, és a következő érveket hozta fel:
- A választási kampány keretében tett ígéretek sokfélék lehetnek, és nem feltétlenül kötelezik el a szerzőket egy adott cselekvésre.
- Még ha X. kijelentette is, hogy különös figyelmet fordít az angol nyelvi osztály érdekeire, azt is jelezte, hogy a teljes személyzet érdekében fog dolgozni.
- X. úrnak nem volt lehetősége megtudni, hogy ki szavazott rá, és megjutalmazni azokat, akik így tettek.
- X. évek óta ült a vegyes bizottságban, és semmi nem utalt arra, hogy becsületessége és pártatlansága megkérdőjelezhető lett volna. Ezt a vegyes bizottság elnöke is megerősítette, aki hozzátette, hogy a vegyes bizottság egyik tagja sem befolyásolhatja a vegyes bizottság döntéseit egy adott tisztviselő javára.
- X. urat a Személyzeti Bizottság nevezte ki az EGSZB személyzete által megválasztott képviselők által hozott kollektív határozat alapján. A panaszosok szakszervezetének képviselői jelen voltak, és lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére. Ha a közigazgatási hatóság nem akarta volna X. kinevezését, akkor a személyi állomány képviselőinek határozatával kellett volna szembenéznie. Egy ilyen komoly döntéshez azonban komoly és jól megindokolt indokokra volt szükség. Szabálysértés vagy jelentős adminisztratív hiba („dans le cas d'un délit ou d'une faute administrative substantielle”)esetén a kinevezésre jogosult hatóság megakadályozhatja a személyzeti bizottság által javasolt kinevezést. Az EGSZB azonban úgy vélte, hogy X kinevezése esetében nem ez volt a helyzet. A panaszosok által benyújtott bizonyítékok, amelyek nem bizonyították, hogy X. a szavazói javára eltorzította volna a vegyes bizottság működését, nyilvánvalóan elégtelenek voltak.
2.3 Záró észrevételeikben a panaszosok többek között azt jegyezték meg, hogy a vegyes bizottság elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vegyes bizottság eljárásának megkezdése előtt nem konzultáltak vele a helyzettel kapcsolatban, és nem tájékoztatták a helyzetről. Hivatkoztak továbbá a T-396/03. sz., Vanhellemont kontra Bizottság ügyre(3), amelyben az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a Bizottság azon határozatát, hogy nem vesz részt a személyzeti bizottság választási eljárásában.
2.4 Az ombudsman először is emlékeztet arra, hogy a jelen vizsgálat arra a kérdésre vonatkozik, hogy az EGSZB elnökének 2005. február 8-i 034/05 A sz. határozata hivatali visszásságnak minősül-e, amennyiben megállapította, hogy X. Ez állítólag azzal járt, hogy az EGSZB nem biztosította, hogy a vegyes bizottság eljárásai pártatlanok, hitelesek és jogszerűek legyenek. Az ombudsman vizsgálata nem érinti a választási eljárás integritását vagy szabályszerűségét, sem azt a kérdést, hogy a Személyzeti Bizottság X. taggá történő kinevezésére vonatkozó határozata hivatali visszásságnak minősül-e. Az ombudsman e tekintetben megjegyzi, hogy az X. úrra vonatkozó határozatot a jelen vizsgálat keretében nem közölték az ombudsmannal.
2.5 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a személyzeti szabályzat 11. cikke értelmében a tisztviselő
„arábízott feladatokat tárgyilagosan, pártatlanul és a Közösségekhez való lojalitási kötelezettségének megfelelően végzi”,és „feladatai ellátása során (...) nem foglalkozik olyan üggyel, amelyhez közvetlenül vagy közvetve olyan személyes érdeke fűződik, amely függetlenségét csorbíthatja, különös tekintettel a családi és pénzügyi érdekekre”.
Ehhez kapcsolódóan a helyes hivatali magatartás európai kódexének 8. cikke a következőképpen rendelkezik:
"1. A tisztviselő pártatlan és független. A tisztviselő tartózkodik minden olyan önkényes intézkedéstől, amely hátrányosan érinti a nyilvánosság tagjait, valamint mindennemű preferenciális elbánástól. 2. A tisztviselő magatartását soha nem vezérelheti személyes, családi vagy nemzeti érdek, illetve politikai nyomásgyakorlás. A tisztviselő nem vehet részt olyan határozatban, amelyben saját maga vagy közeli családtagja pénzügyi érdekeltséggel rendelkezik.”
2.6 Az ombudsman megismétli, hogy a megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy a közösségi intézmények és szervek alkalmazottai ne csak pártatlanul végezzék feladataikat, hanem pártatlanságukat is bizonyítsák azáltal, hogy elkerülnek minden olyan intézkedést, amely pártatlanságuk ésszerű megkérdőjelezéséhez vezethet(4). Ezenkívül a megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy az érintett közösségi intézmény vagy szerv megtegye a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa mind a pártatlanság valóságát, mind pedig látszatát a személyzetére bízott igazgatási feladatok ellátása során. Ebben az összefüggésben az a bizalom forog kockán, amelyet a közösségi igazgatásnak kell keltenie a nyilvánosságban, illetve a személyzeti ügyek igazgatása tekintetében a személyzetében.
2.7 A pártatlansági követelményeknek való megfelelés kérdését a jelen ügyhöz hasonló esetben nemcsak szubjektív teszt alapján, azaz az érintett személyzeti képviselő személyes meggyőződése és hajlamai alapján kell meghatározni, hanem objektív teszt alapján is(5). E második teszt keretében meg kell győződni arról, hogy a közigazgatás elegendő garanciát nyújtott-e a fent említett pártatlansági követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos jogos kétségek kizárására. Az objektív teszt keretében először is meg kell határozni, hogy a jelen ügyben voltak-e olyan ellenőrizhető tények, amelyeket a megtámadott határozat meghozatala előtt hoztak az EGSZB tudomására, és amelyek kétségeket ébreszthettek X. pártatlanságát illetően, aki a JEC személyi állományának képviselőjeként személyzeti ügyekkel foglalkozna. E tekintetben még a látszatnak is nagy jelentősége lehet.
2.8 A jelen ügyben X. az angol nyelvi osztályon dolgozó kollégáinak 2004. október 6-án küldött üzenetében a következőket fejtette ki:
„Továbbrais a teljes személyzet érdekében fogok dolgozni; Mondanom sem kell, hogy minden más dolog egyenlő, minden tőlem telhetőt megteszek az angol osztály érdekeinek védelme érdekében; A múltban következetesen így jártam el az adminisztrációval a munkaerő-felvételről, az új álláshelyekről, a szerződésekről, az előléptetésekről stb. folytatott különböző tárgyalások során; A Személyzeti Bizottságban betöltött tagságom minden bizonnyal megerősítette a kezemet. Ha újraválasztanak, remélem, hogy újra kineveznek az előléptetési bizottságba. Az előléptetések személyes akták, pontok és szolgálati idő alapján történnek, de mondanom sem kell, hogy a tárgyalások során van némi mozgástér; Úgy gondolom, hogy következetesen és sikeresen védtem divíziónk érdekeit az előléptetések és az új álláshelyek tekintetében.
Az ombudsman úgy véli, hogy a fenti nyilatkozat ésszerűen értelmezhető X. azon ígéreteként, hogy az előléptetési eljárás keretében a vegyes bizottság tagjaként előnyben részesíti az angol nyelvi osztályon dolgozó kollégái érdekeit. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy maga az intézmény, pontosabban a főtitkár 2004. december 7-i levelében, azaz jóval a megtámadott határozat meghozatala előtt, elítélte ezt a kijelentést, csakúgy, mint a vegyes bizottság elnöke 2005. július 8-i levelében, amelyben kijelentette, hogy a kijelentést összeegyeztethetetlennek tartja a vegyes bizottság egyik tagjának pártatlanságával és objektivitásával. Ezenkívül nem vitatott, hogy az angol nyelvi osztálynak voltak előléptethető tagjai. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy az ügy körülményei között észszerű és objektíven igazolt kétségek merülhetnek fel X. pártatlan és objektív teljesítményével kapcsolatban a vegyes bizottság tagjaként végzett feladatai ellátása során, és ezek láthatóan valóban felmerültek, amint azt olyan nem vitatott tények bizonyítják, amelyeket jóval a megtámadott határozat meghozatala előtt hoztak az EGSZB tudomására. Ehhez kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy más olyan tagoknak a vegyes bizottságban való részvétele, akiknek pártatlanságát nem kérdőjelezték meg, nem csorbítja a jelen vizsgálat megalapozottságát(6). A jelen ügyhöz hasonló esetben ugyanis a fenti 2.6. pontban említett követelmények azt jelentik, hogy egy olyan személynek a közös értékelési bizottságban való részvételét, akinek pártatlansága ésszerűen megkérdőjelezhető, úgy kell tekinteni, mint amely veszélyeztetheti a közös értékelési bizottság eljárásának tisztességességét és az előléptetésekre vonatkozó közigazgatási eljárást(7). A fentiek fényében az ombudsman nem fogadja el az EGSZB által az állítás elutasításának alátámasztására felhozott fenti i–iv. érveket.
2.9 Az EGSZB v) érvét illetően az ombudsman megjegyzi, hogy a JEC tagjainak személyzeti bizottság általi kiválasztásakor a fent említett pártatlansági követelmények betartásának biztosítása elsősorban a személyzeti bizottság feladata. Ez a szerv nem mentesül fenti felelőssége alól pusztán azért, mert már kiválasztotta a JEC-ben részt vevő tisztviselőket. Következésképpen, ha az EGSZB adminisztrációjához a vegyes bizottság összetételére vonatkozó határozatának meghozatala előtt releváns panaszt nyújtanak be, az intézménynek először is meg kell győződnie arról, hogy az ügyet a személyzeti bizottság tudomására hozták-e, és hogy azt a személyzeti bizottság megvizsgálta-e. Ellenkező esetben az EGSZB-nek legalább elvileg(8) a személyzeti bizottsághoz kellene fordulnia, és fel kellene kérnie, hogy vizsgálja meg a panaszt, és ennek során ésszerű határidőn belül erősítse meg vagy módosítsa kiválasztási határozatát. A jelen vizsgálat keretében az ombudsman rendelkezésére bocsátott információk alapján úgy tűnik, hogy az EGSZB nem tett ilyen lépéseket. Ez hivatali visszásságnak minősült, és az ombudsman az alábbiakban erre vonatkozó kritikai észrevételt tesz.
Ezenkívül az EGSZB nem vitatta, hogy a megtámadott határozatának kibocsátása keretében hatáskörrel rendelkezett arra, hogy felülvizsgálja a személyzeti bizottság által végzett kiválasztást, és azt ne fogadja el, amennyiben az nem egyeztethető össze a személyzeti bizottságra nézve kötelező erejű releváns szabályokkal. Bár nem elég világosan és pontosan, az EGSZB valójában utalt azokra a feltételekre, amelyek mellett gyakorolhatja ezt a hatáskört, azaz arra az esetre, ha súlyos és jól megindokolt indokokkal látják el, vagy jogsértés vagy jelentős adminisztratív hiba esetén. Az EGSZB azt is jelezte, hogy a konkrét esetben ezek a feltételek nem teljesültek, mivel a panaszosok nem bizonyították, hogy X. olyan cselekményeket követett volna el, amelyek célja a vegyes bizottság működésének torzítása és szavazói javára. Az ombudsman nem fogadja el ezt az érvelést. Amint az fentebb kifejtésre került, X. 2004. október 6-i üzenete megalapozott kétségeket vetett fel pártatlanságát és objektivitását illetően a vegyes bizottság tagjaként végzett feladatai ellátása során. A pártatlanság ténylegességének és látszatának biztosítása a jelen ügyhöz hasonló esetekben a személyzeti bizottságra nézve kötelező szabálynak minősül, amely fontos közösségi érdeket szolgál. Önmagában az a tény, hogy a panaszosok nem bizonyították az EGSZB előtt, hogy X. a szavazói javára megpróbálta eltorzítani a vegyes bizottság működését, nem releváns. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy az EGSZB nem adott érvényes és megfelelő indoklást arra, hogy miért utasította el a panaszosok 2004. november 25-i (2004. december 23-án megismételt) kérelmét X. úrnak a közös értékelési bizottságban való részvételével kapcsolatban. Ez hivatali visszásságnak minősül, és az ombudsman az alábbiakban kritikai észrevételt tesz.
2.10 Ami a panaszosok azon állítását illeti, hogy X.-et le kell váltani, az Ombudsman megjegyzi, hogy a megtámadott határozat alkalmazhatósága a Személyzeti Bizottság 2006-os megválasztásának időpontjában lejárt. Ezért, valamint figyelembe véve a fenti 2.4. és 2.9. pontban tett észrevételeit, az ombudsman nem tartja indokoltnak, hogy foglalkozzon ezzel az állítással, vagy megfelelő békés megoldási javaslatot tegyen.
3 A válaszadás állítólagos elmulasztása3.1 A panaszosok azt állították, hogy az EGSZB nem válaszolt 2004. december 23-i és 2005. február 14-i levelükre.
3.2 A megfelelő ügyintézésnek a helyes hivatali magatartás európai kódexének 13. cikkében foglalt elvei megkövetelik, hogy az EGSZB válaszoljon a panaszosok által küldött levelekre. Úgy tűnik azonban, hogy az EGSZB nem válaszolt a panaszosok leveleire, és nem indokolta meg ennek elmulasztását. Az ombudsman úgy véli, hogy hivatali visszásságról van szó. Figyelembe véve továbbá a fenti 2.8. pontban tett megállapításait, valamint azt, hogy mind a panaszosokkal folytatott korábbi levelezése, mind a jelen vizsgálattal kapcsolatos levelezése keretében az EGSZB kifejtette véleményét a panaszosok 2004. december 23-i és 2005. február 14-i leveleiben említett kérdéssel (a vegyes bizottság összetételével) kapcsolatban, az ombudsman az alábbiakban kritikai észrevételt tesz.
4 KövetkeztetésAz ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján a következő kritikai megjegyzéseket kell tenni:
A megfelelő ügyintézés elve megköveteli, hogy a közösségi intézmények és szervek alkalmazottai ne csak pártatlanul végezzék feladataikat, hanem pártatlanságukat is bizonyítsák azáltal, hogy elkerülnek minden olyan cselekményt, amely pártatlanságuk észszerű megkérdőjelezéséhez vezethet. Ezenkívül a megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy az érintett közösségi intézmény vagy szerv megtegye a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa mind a pártatlanság valóságát, mind pedig látszatát a személyzetére bízott igazgatási feladatok ellátása során.
A jelen ügyben megalapozott kétségek merülhetnek fel azzal kapcsolatban, hogy X. pártatlanul és tárgyilagosan látja-e el a vegyes bizottság tagjaként rá háruló feladatokat, és ezek nyilvánvalóan nem vitatott tények alapján merültek fel (X. úr 2004. október 6-án az angol nyelvi osztályon dolgozó kollégáinak küldött üzenetének tartalma), vagy jóval a vegyes bizottság összetételére vonatkozó megtámadott határozatának meghozatala előtt az EGSZB tudomására jutottak.
A fent említett pártatlansági követelmények betartásának biztosítása a személyzeti bizottság tagjainak kiválasztása során elsősorban a személyzeti bizottság feladata. Ha az intézményhez a vegyes bizottság összetételére vonatkozó határozatának meghozatala előtt releváns panasszal fordulnak, az intézménynek először is meg kell győződnie arról, hogy az ügyet a személyzeti bizottság tudomására hozták-e, és hogy azt a személyzeti bizottság megvizsgálta-e. Ha kiderül, hogy nem ez a helyzet, az intézménynek – legalábbis főszabály szerint – a személyzeti bizottsághoz kell fordulnia, felkérve azt a panasz megvizsgálására, és ennek során észszerű határidőn belül meg kell erősítenie vagy módosítania kell a kiválasztási határozatát. Úgy tűnik, hogy az EGSZB a szóban forgó ügyben nem tett ilyen lépéseket. Ez hivatali visszásságnak minősült.
Ezenkívül az EGSZB nem adott érvényes és megfelelő indokolást arra vonatkozóan, hogy miért utasította el a panaszosok 2004. november 25-i (2004. december 23-án megismételt) kérelmét X.-nek a közös értékelési bizottságban való részvételével kapcsolatban. Ez egy újabb hivatali visszásság volt.
Végül a megfelelő ügyintézés elvei megkövetelik, hogy az EGSZB válaszoljon a panaszosok 2004. december 23-i és 2005. február 14-i leveleire. Úgy tűnik, hogy az EGSZB nem válaszolt a panaszosok leveleire, és nem is indokolta ennek elmulasztását. Ez hivatali visszásságnak is minősült.
A fentiek alapján az ombudsman lezárja az ügyet.
Erről a döntésről az EGSZB elnökét is tájékoztatni fogják.
Tisztelettel:
P. Nikiforosz DIAMANDURÓSZ
(1) Az Ombudsman tudomásul veszi, hogy a Bizottság hivatkozni kíván a 2004. november 25-i feljegyzésre.
(2) A T-396/03. sz., Vanhellemont kontra Bizottság ügyben 2005. november 22-én hozott ítélet (még nem tették közzé):
„52Selon une jurisprudence constante, il résulte de l’article 9, paragraphe 2, du statut et, en général, du pouvoir d’organisation que chaque institution exerce dans le domaine de sa propre compétence ainsi que de son devoir d’assurer à ses fonctionnaires la possibilité de désigner leurs représentants en toute liberté et dans le respect des règles démocratiques, que les institutions ont non seulement le droit, encore l’obligation, d’intervenir d’office au cas où elles éprouvera unient doute sur la régularité de l’élection du comité du staff, et qu’elles sont encore tenues de statuer sur les réclamations qui pourraient leur être adressées à ce sujet dans le cadre de la procédure fixée par les articles 90 et 91 du statut (arrêt de la Cour du 29 septembre 1976, De Dapper e.a./Parlement, 54/75, Rec. 1381. o., 21. és 23. pont); ordonnance du Président de la Cour du 11 juin 1985, Diezler e.a./CES, 146/85 R, Rec. 1805. o., 6. pont; arrêt du Tribunal du 8 mars 1990, Maindiaux e.a./CES, T-28/89, Rec., II-59. o., 32. pont).
53 Ce devoir d’intervention d’office des institutions pour assurancer la régularité des élections comprend également celui de créer des conditions de sécurité juridique et de résoudre avec effet obligatoire des questions douteuses, sans que l’institution doive attendre qu’un conflit plus grave se produise à leur sujet. Les pouvoirs qui appartiennent aux institutions en vertu de leur devoir d’assurer la régularité des élections comprennent donc celui de prendre des mesures préventives (arrêt Maindiaux e.a./CES, fenti 52. pont, 32. pont).”
(3) A T-396/03. sz., Vanhellemont kontra Bizottság ügyben 2005. november 22-én hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé) 52. és 53. pontja.
(4) Lásd az ombudsman 751/2000/(BB)IJH panaszra vonatkozó határozatát és különösen az abban hivatkozott ajánlástervezet (4) bekezdését.
(5) Meg kell jegyezni, hogy ezt a kettős tesztet az Emberi Jogok Európai Bírósága értelemszerűen alkalmazza a 6. cikk (1) bekezdésével összefüggésben (vö. pl. az Emberi Jogok Európai Bíróságának 1993.2.24-i Fey ítélete, A sorozat 255. szám, 28–30. pont), amely közigazgatási eljárásokra is alkalmazható (lásd pl. az Emberi Jogok Európai Bíróságának 1983.2.10-i Albert és Le Compte ítélete, A sorozat 58. szám).
(6) Vö. az Emberi Jogok Európai Bíróságának 1989.6.22-i ítéletével, Langborger, A sorozat, 155. szám, 35. pont.
(7) Vö. az ombudsman 829/2004/PB panaszra vonatkozó határozatának 4.5. és 4.6. pontjával.
(8) Az ombudsman nem zárja ki különösen azt, hogy az intézmény nem köteles ilyen módon eljárni, ha a panasz visszaélésszerű vagy nyilvánvalóan megalapozatlan. A jelen ügyben azonban a Gazdasági és Szociális Bizottság nem tett ilyen megállapítást.
- Export
- Short link
- Subscribe to the case
- Get notified by email when the case is updated
- Get notified by RSS when the case is updated
- Share this page onTwitterFacebookLinkedin